A PHP programnyelv
A PHP programnyelvet 1995-ben Rasmus Lerdorf fejlesztette ki. A fogalom akkoriban a "Personal Home Page Tools" (személyi honlap eszközök) jelentéssel rendelkezett, és gyakorlatilag egy Perl-Scipt gyűjtemény volt. Később Lerdorf a C nyelv felé fordult, és mindmáig ebben fejlesztik a PHP-t.
A végül a nyilvánosság elé vitt PHP/FI (FI= Form Interpreter) a Pearl-höz nagyon hasonlított, bár annál sokkal egyszerűbb és bekorlátozottabb volt.
Mivel az Internet a 90-es években erőteljesen nőtt, nagy szükség volt olyan scriptnyelvekre, amelyekben dinamikus weboldalakat lehetett létrehozni. A PHP a webes fejlesztésekben népszerűbb lett mint az eredeti Perl, mivel nagyfokú specializálódásának köszönhetően sokkal egyszerűbben elsajátítható.
A PHP tulajdonképpen egy olyan programnyelv, mely szintaxisa a Java és Perl nyelvekéhez van hozzáigazítva, és legfőképpen dinamikus weboldalak és webalkalmazások előállítására szolgál. A PHP egy nyílt forráskódú szoftver.
A PHP legfőbb alkalmazása
A PHP legfőbb jellemzője az egyszerű elsajátíthatóság, a széleskörű adatbázis támogatás, valamint a számtalan további funkció-könyvtár rendelkezésre állása. Vannak pl. programkönyvtárak arra, hogy a weboldalakra képeket és grafikákat illesszünk be dinamikusan.
A PHP egy szerveroldalról interpretált programnyelv. Ez azt jelenti, hogy - a Javascripttel ellentétben, mely kliensoldali nyelv -, a forrásszöveg nem a böngészőn keresztül kerül interpretálásra, hanem egy a webszerveren levő interpreteren keresztül. Csak ennek az adatai mennek aztán keresztül a böngészőn. Leggyakrabban ez egy HTML dokumentum, azonban a PHP-val lehetőség van más adattípusok, pl. képek, vagy PDF fájlok generálására is.
A PHP-val, akárcsak a Perllel, olyan scripteket is lehet írni, melyeknek a webhez semmi közük, azonban a PHP erőssége mindenképpen a webszervereken történő alkalmazás.
Ahhoz, hogy egy webalkalmazás keretében létrehozzunk egy PHP fájlt, egy olyan rendszerre van szükség, amely megérti a fájlban foglalt utasításokat - e célból a webszerver démon, pl. az Apache, PHP interpreter felületet nyújt. A Linux operációs rendszer, az Apache webszerver, a Mysql adatbázis kezelő és a PHP együttesen alkotják a manapság oly népszerű LAMP architektúrát. Ezek az eszközök minden nyílt forrásúak, szabadon elérhetők. Ez igaz Windows alatt is, ekkor Wamp architektúráról beszélhetünk.
A szerveroldali feldolgozás előnye, hogy a kliens (böngésző) oldalon semmilyen speciális képességre sincs szükség, és nem léphetnek fel inkompatibilitási problémák, ahogy az a Javascript esetében a különböző böngészőkkel előfordul. Emellett a PHP forrásszöveg oldala a szerveren marad, és csak a létrehozott adatok hozzáférhetőek a látogató számára. Ez vonatkozik a többi erőforrás is, mint az adatbázisok, amelyeknek szintén nincs szükségük arra, hogy közvetlen kapcsolatban álljanak a klienssel. A hátrány az, hogy a felhasználó minden egyes akciója csak a szerver oldal ismételt felhívásával hajtható végre. Mivel a PHP alapvetően webszerver környezetben fut, függ az "állapottalan" HTTP-től. Emellett minden PHP oldalt a szerver interpretál, így a szerver leterheltsége megnő. Ezek az előnyök és hátrányok nem specifikusan csak a PHP-ra vonatkoznak, hanem minden webes alkalmazásnál fellépnek.
Már a 3-as verzió óta a PHP támogatja az objektum orientált programozást, a 4-es és 5-ös. verzióban mindez még tovább lett fejlesztve, a PHP 4 teljes és nagyrészt a PHP 5 standard könyvtára is még procedurálisan felépített. Sok, az objektum orientált programnyelveknél szokásos képesség, mint az adatbezárás, a destruktorok a legújabb, 5-ös változatban elérhetők.
vissza
|
